A harmadik hullám ellenére cégünk továbbra is működik, és maximális biztonsági előírások mellett dolgozik. Cipővédőt, maszkot, tiszta kesztyűt hordanak kollégáink. Cégünknél továbbra sem volt még pozitív eset. Hatósági karanténban lévő ingatlanba nem megyünk. 2021.03.18.

Babzsizsik

Babzsizsik

babzsizsik

Ez egy gyakori élelmiszer kártevő, ami a babban, és egyéb hüvelyes magvakban szokott megtelepedni. Ott lehet a borsóban, lencsében, de még a szójában is. A babzsizsik külsőre 2-5 mm hosszú, tömzsi testű, “antennás” rovar.

A fertőzött élelmiszerek felkutatásával, a tiszták műanyag tárolóban történő elzárásával lehet a leggyorsabban megszabadulni tőlük.

Babzsizsik (Acanthoscelides obtectus)

A babzsizsik (Acanthoscelides obtectus) egy világszerte ismert, hazánkban pedig kifejezetten gyakori kártevő. A levélbogárfélék családjába tartozó fajt illeti egyébiránt a köznyelv paszulyzsizsik és közönséges paszulyzsizsik névvel is. Ez a hazánkban több mint száz éve ismert kártevő az évek előrehaladásával keveset veszített jelentőségéből, az ellenük való hatékony védekezés továbbra is kihívásokat jelent mind a gazdálkodók, mind a háztartást vezető emberek számára. A legújabb kutatások szerint a babzsizsik jelenléte a klímaváltozásnak köszönhetően bekövetkező hőmérsékleti változásokból – ezen belül is mindenekelőtt az egyre forróbb, szárazabb nyarakból – eredően nem csekély mértékben fokozódhat.

Morfológiája

A babzsizsik imágója mintegy 2-4 mm nagyságú, körte alakra emlékeztető, szürkés, a zsizsikekre jellemző testalkatú bogár. Különös ismertetőjegye, hogy testének hátoldalát igen finom szőrök fedik, a fej és nyakpajzs szürkés sárga szőrzetű. Szárnyfedőin ugyancsak világosszürke, olajbarna és sárgászöld, lesimuló szőrzet található, amelyet világosabb színű, hosszanti sávok szakítanak meg. A szárnyfedő hátulsó pereme vörösen beszegett. A farlemez a hímen vöröses egyszínű, a nőstényen hosszanti, fehéres szőrsávokkal tagolt. A has oldalsó része világosszürke. A közönséges babzsizsik lábai vörösesbarna árnyalatúak. Az utolsó láb combja erősen megvastagodottak, a középen levő nagy fog előtt két kis fogacska található. A nemek elkülönítése az utolsó potrohszelvény, valamint a farfedő érintkezési profilja, illetve a farfedő alakja és szőrözöttsége alapján lehetséges. A kifejezetten invazív fajnak tekinthető babzsizsik petéje legfeljebb 0,6-0,7 mm hosszúságú és alig 0,2 mm széles. Színe fehér, alakja ovális, amely egyik végén kissé kiszélesedik. A kártevő lárvája a kikelés után valamivel hosszabb 1 mm-nél. A feje barnásvörös, és 3 pár 2 íz lába van, melyeknek a végén tapadó horgok tálalhatók. A torszelvények vékonyak és az egész testet ritka állású, hosszú szőrök fedik. A vedléskor lábait elveszti, helyükön csak szemölcsök maradnak. Ugyancsak elveszti a szőrzetet is. Szeme nincs. A fejlődés során zömök, hengeres, ráncolt, húsos, hajlott testtartású kukaccá alakul. A kifejlődött idős lárva hossza alig haladja meg a 3 mm-t. Színe ilyenkor fehér, csak a homlok és a szájszervek vörösesbarna árnyalatúak.

Elterjedése

A közönséges babzsizsik őshazája minden bizonnyal a trópusi Amerika. Innen terjedt el aztán a faj majdnem minden olyan országba, ahol a hőmérsékleti viszonyok szabadföldi fejlődését lehetővé tették, illetve ahol a terménytárolási körülmények áttelelését elősegítették. A babzsizsik melegebb helyeken nemcsak raktárakban, hanem a szabadban is megtálalható, mindenekelőtt a nyári aktivitási periódusban. Megfelelően magas téli középhőmérsékletű országokban még a betakarításkor kipergett fertőzött babszemekben is képes áttelelni. A hűvösebb klímájú területeken azonban mint raktári kartevő jelentős. Hazánkban már az I. világháború után észlelték több helyen is, majd egy időre eltűnt. Mint raktári kártevőt aztán először 1947-ben a nagykanizsai közraktárban azonosították. Azóta a kártétele az egész országban előfordul. Imágója és lárvája egyaránt károsít, de a nagyobb kárt vitathatatlanul a lárva okozza.

Életmódja

Mint a neve is mutatja, a babzsizsik legfőbb tápnövénye a bab, de természetesen más hüvelyesben is fejlődhet. Észleltek már babzsizsiket egyebek mellett a lóbabban, a szójában, a borsóban, a lencsében, de nem ritkán megfordul a bükkönyben, a csicseriborsóban valamint a csillagfürtben is.

A babzsizsik fejlődési ciklusa

A szakemberek véleménye szerint a lárva fejlődéshez szükséges tápanyag mennyisége a frissen kelt imágók testtömegének nagyjából 4-szeresével egyenlő. Mivel egy imágó testtömege 5-6 mg között váltakozik, a raktározott terményben jelentősebb mennyiségű veszteséget okozhat. A babzsizsik nemzedékeinek száma az adott hely hőmérsékleti viszonyaitól függ. Ha a hőmérséklet lehetővé teszi, egész éven át fejlődhet. Fejlődése kizárólag érett, száraz magvakban mehet végbe. Raktárakban főleg az utolsó nemzedék bogarai telelnek át, ha azonban a hőmérséklet nem csökken tartósan a fagypont alá, a pete kivételével más stádiumok is átvészelhetik a teli hónapokat. A megtermékenyített nőstény a petéit a raktározott babszemre vagy más terményekre, esetleg zsákokra egyesével vagy többesével odaragasztja. A nőstény a petéket a babszemek alá véletlenszerű elrendezésben rakja le. Ez megfelel az imágók szinten véletlen jellegű folytonos mozgásának és annak a jelenségnek, hogy a nőstény nem „jelöli” meg azt a babszemet, amelyre vagy amely alá már petézett.

Így károsít

A babzsizsik kártétele még az avatatlan szem számári is könnyen azonosítható. Az érett étkezési bab magjában vagy más hüvelyesen történő károsítását egy vagy több kerek lyuk jelzi, melyeknek átmerője nagyjából 2 mm körüli lehet. Ezek a lyukak legtöbbször nyitottak, és mögöttük üregek találhatók, mivel a kifejlett imágó már elhagyta azokat. A babzsizsik kártétele a világos héjjal rendelkező babszemeken még inkább szembeötlő, hiszen azokon a sötétebb kerek folt, az úgynevezett „ablak” könnyen kivehető. Ha az ilyen babszemet óvatosan felnyitjuk, alatta vagy bábot vagy kifejlett bogarat találunk. A bábozódás előtti kártétel – vagy sötétebb maghéjú báboknál az „ablak” – már értelemszerűen nehezebben észlelhető. A babzsizsik előfordulását leggyakrabban a röpnyílás alapján vehetjük észre. Egy babszemben, a borsózsizsikkel ellentétben, több lárva is fejlődhet, de majdnem mindegyik külön nyilason hagyja el a magot. Az üres röpnyílás babszem már csak a lárvák ürülékével van tele. Magyarországon régebben karantén kartevőnek számított, ma már csupán a veszélyes károsítok listáján szerepel. Hazai viszonyaink között a babzsizsik gyakorlati károsítását leginkább csak babon észlelhetjük. Egyes babfajok zsizsikesedés szempontjából eltérést mutatnak. A babzsizsikkel fertőzött bab mind étkezési, takarmányozási, mind pedig vetési célokra alkalmatlan. Szántóföldön a nőstény az érő babhüvelyen található 2 kopács határán kis lyukat rág, és abba helyezi be a petéit. A lerakott peték száma bizonyos mértékben függ a tápláléktól, 20 és 100 között ingadozik. Az embrionális állapot a hőmérséklettől függően 4-25 nap. A petéből kikelt kis lárva a petehéj egy részét elfogyasztja, majd befurakodásra alkalmas helyet keres.

Elszaporodása és inváziója

A babzsizsik elszaporodásának a korai meleg tavasz, a forró nyár és a meleg ősz kedvez leginkább. Nem véletlen, hogy a mezőgazdaságban a kártétel előrejelzése érdekében állandóan figyelemmel kísérik mind a raktározott, mind a szántóföldön termesztett bab fertőződésének időpontját. Tavasszal, ha a hőmérséklet 13 Celsius fok fölé emelkedett, a bogár mozgása aktívabbá válik, ennek köszönhetően nem ritkán már február végén, március elején is párosodik. A védekezés lehetőségei A zsizsikek elleni védekezésnek számos módja létezik, napjainkra a megelőzés és a kémiai állománykezelés mellett újabb és újabb alternatív megoldások születtek. Igaz utóbbiak a babzsizsik vonatkozásában eddig nem igazán vezettek eredményre. Ezek közül talán a legkézenfekvőbb megoldásnak a megelőzés látszik, ugyanis a kártevő jelenléte a kártétel alapján jól beazonosítható. Mivel a bab szántóföldi károsítására mindenekelőtt a száraz, meleg nyarakon legvalószínűbb, a betároláskor a babból való mintavétellel egyszerűen kimutatható a kártevő jelenléte. A babzsizsik előszeretettel károsítja a tárolt készleteket, ráadásul könnyűszerrel visszatelepszik a nem elég alaposan kitisztított raktárrészekbe is. Agrárszakemberek az üres raktárak fertőtlenítésére rendszerint gázosítószereket használnak, melyek többségében magnézium-, illetve alumínium-foszfid hatóanyagú szerek. Sokan használnak a szóban forgó kártevők mentesítéséhez deltametrin hatóanyagú rovarölő szereket. Mivel a babzsizsik köztudottan nehezen tolerálja a hideget, hatásos lehet a betárolt bab néhány napos fagyasztóban történő tárolása is, amely a babzsizsik minden fejlődési alakját elpusztítja. A babzsizsik elleni védekezés másik hatékony módját a kémiai állománykezelés jelenti. Mivel a világ minden részén előforduló bogár kártétele már szabadföldi körülmények között is elkezdődhet, a vegetációs időszakban végzett inszekticides állománykezelés jó hatásfokkal gyérítheti a kártevőállományt. A kártevő mentesítésnek erre a módjára mindenekelőtt kontakt hatásmódú rovarölő szerek alkalmasak. Mivel – mint fentebb említettük – a babzsizsik fő kártételi formája a raktári károsítás, állománykezelésre a betárolt szárazbabban is szükség lehet. A készlet gázosítását magnézium-foszfid hatóanyagú gázosítószerekkel végezhetjük. A napjainkban egyre divatosabbá váló integrált szemléletű növényvédelem ugyan a növénytermesztés szinte valamennyi ágában helyet kapott, ám a raktári kártevők elleni védekezésnél egyelőre alig van gyakorlati alternatíva a kemikáliák kiváltására. A kutatási eredmények, azonban bizakodásra adhatnak okot a növényi kivonatok és illóolajok számos esetben bizonyultak hatásosnak a babzsizsik elleni védekezésben repellensként, vagy épp inszekticidként alkalmazva.
Babzsizsik

A legfontosabb teendő, amikor nyilvánvalóvá válik, hogy babzsizsik van a lakásba, hogy az ember tüzetesen átnézze az élelmiszereket. Minden bontott, bontatlan csomagolást egyaránt át kell nézni, ugyanis a babzsizsik berághatja magát más élelmiszerekbe is, függetlenül attól, hogy sikerült megtalálni a fő forrásukat.

Minden száraz árut tüzetesen át kell nézni. Tésztát, teafiltereket, lisztet, búzadarát, hüvelyes élelmiszereket. A fertőzöttet feltétlenül meg kell semmisíteni. Nem elég egyszerűen csak a kukába kidobni. Az élelmiszer lefagyasztása, felforralása megszünteti az ártalmat, így utána már a kukába is dobhatóak ezek a dolgok.

A száraz áruk jól záródó műanyag tupperban történő tárolása, és időszakos átnézésével egyszerűen kordában tartható egy esetleges babzsizsik invázió. A vegyszeres kezelésre a legritkább esetben van szükség. A kifejlett példányok elpusztításával, a fertőzött élelmiszer megszüntetésével, valamint a meglévőek gondos elzárásával ez a probléma rövid idő alatt meg fog szűnni.

A lárvák képtelenek lesznek kifejlődni, és a babzsizsik gond a múlté lesz.

Egy gyors kérdésre mindig van időnk!

Mihez szeretne most kezdeni?


Ügyfélszolgálatunk szívesen segít
(H-P: 8 - 19, SZ: 8 - 16)
36 1 338 3737
Lefedettségi térkép: Budapest +35 km (Egyes szolgáltatásaink a Balatonon is)

Abatox Kft. 1085 Budapest, József krt. 65.
A tartalom teljes szerzői jogvédelem alatt áll. Részben, vagy egészben történő másolása csak előzetes engedéllyel lehetséges.