Az életbe lépett rendkívüli helyzet mellett cégünk továbbra is működik, és maximális biztonsági előírások mellett dolgozik. Cipővédőt, maszkot, tiszta kesztyűt hordanak kollégáink. Cégünknél nem volt pozitív eset. 2020.11.09.
A Black Friday alkalmaból hírdetett 20 db -50% kedvezményű rendelés határát elértük. Az akciót lezártuk. Köszönjünk mindenkinek a részvételt!

Vándorpatkány

Vándorpatkány

A házi patkánynál méretét tekintve nagyobb. A faj kifejlett hímje 300-350 grammos is lehet, sőt ettől nagyobb egyedek is előfordulhatnak. A vándorpatkány teste 20–28, farka 17–23 centiméter. A faj szőre a hátán barnás, illetve olykor sárgásszürke, a hasán és a lábán inkább a fehér felé hajló.
A házi patkánynál méretét tekintve nagyobb, sokkalta erőszakosabb – így előbbit Magyarországról kis túlzással szinte teljesen kiszorító – vándorpatkány a 17-18. század fordulóján jelent meg először Európában. A szóban forgó rágcsálófaj Közép-Ázsiából, a Kaszpi-tenger környékéről terjedt el, Európában először Norvégiában jegyezték fel megjelenését.

A faj kifejlett hímje 300-350 grammos is lehet, sőt ettől nagyobb egyedek is előfordulhatnak. A vándorpatkány teste 20–28, farka 17–23 centiméter. A faj szőre a hátán barnás, illetve olykor sárgásszürke, a hasán és a lábán inkább a fehér felé hajló. A vándorpatkány farka hengeres, további ismertetőjegye, hogy hátrafelé vékonyodik. Farkának hosszúsága a testével megegyező hosszúságú. Füle előrehajtva a szem hátsó szögletéig ér.

A vándorpatkány a szó szoros értelmében mindenevő. Nemcsak növényi táplálékkal él, hanem rovarokat, sőt kisebb gerinceseket is szívesen fogyaszt.

Micsoda szemtelenség

A vándorpatkány óvatossága, intelligenciája nagyfokú szemtelenséggel párosul. Kikezdi az alvó ló patáját, belerág az élő hízósertés érzéketlen szalonnájába, megfogja és éjszakáról-éjszakára elhordja a napos csibét- és kacsát, lopja a tojást, nem mellesleg kiválóm úszóként a halastavakban tenyésztett halivadékokban is rendkívül nagy kárt tehet. Utóbbiakon túl, mindent megrágva, fertőző ürülékével szennyezve gyakorlatilag ugyanazokat a betegségeket terjeszti, mint kisebb rokona, a házi patkány.

Spirochaeták és herpesz vírusok állandó rezervoárjai lehetnek, vagy mint mechanikus vektorok, a csírák fizikai terjedését teszik lehetővé a háziállatok talpán, esetleg szőrzetükön.

Előhelye, életmódja

A vándorpatkány alapvetően éjszakai életmódot él, de ahol nem üldözik, illetve ennek részint egyenes következményeként túlszaporodik, nappal is tevékenykedik. A házi patkányhoz hasonlóan rokoni klánokban birtokolja az élőhelyét, ám rokonával ellentétben sokkalta kevésbé kedveli a magas élőhelyeket.

A vándorpatkány inkább a talajszinten vagy földalatti járatokban érzi jól magát. Fontos tudni azt is, hogy a természetes élőhelyeken és a lakott területeken élő vándorpatkányok életmódja hazánkban és Európában eltérő. A nagyvárosok csatornahálózatai ideális feltételeket nyújtanak számára, ám utóbbin túl városi épületeken belül felhalmozott, illetve már egy jó ideje nem mozgatott, egy helyen tárolt anyagok – lomok, törmelékek, téglarakások, fa- és építőanyagok – között is fészket rak.

A városok közelében nyári időszakban nem ritkán a folyópartokon, gyakran a gátak környékén ütnek tanyát. Természetes ellenségei a ragadozó emlősök és madarak, igaz ezek a városokban élő népességeit nem veszélyeztetik. Ott a természet „vág” időnként rendet közöttük. A hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadékkal megtelő városi csatornákban mindig nagyszámú vándorpatkány pusztul el. A városokban és a falvakban megjelenő vándorpatkány többnyire az ember által kidobott élelmiszerhulladékkal és az őt körülvevő környezetében élő háziállatok takarmánykészletén élősködik.

Kedvenc fészkelő helyei

A szóban forgó faj az emberi környezetben, mindenekelőtt a „kevésbé mozgatott” telekrészek fával, esetleg különböző építőanyagokkal borított területeinek földalatti lyukaiban, épületek félreeső részein él. A vándorpatkány kivételesen jól tájékozódik, az egyszer már bejárt útvonalat szó szerint élete végéig megjegyzi.

Tájékozódásában kiváló szaglása mellett a visszhang is segíti, kifinomult hallószerveinek segítségével még az emberi beszéd árnyalatait is képes megjegyezni. Elképesztően jó atléta, akár 180 centimétert is ugrik, sőt 8-10 órát képes úszni egyhuzamban. Hihetetlennek tűnik, mégis igaz, 10 másodpercen belül futja a 100 métert!

Rendszerint ott érzik jól magukat, ahol a közelben elegendő táplálék áll rendelkezésre és a hőmérséklet is megfelelő. A vándorpatkány a kifejezetten nedves, hűvös és a sötét viszonyokat kedveli. Leginkább az épületek közvetlen közelében, földlyukakban él. A vándorpatkány az esetek túlnyomó többségében a fészkét közvetlenül az épület alá, védett helyen alakítja ki, de gyakran telepszik meg kész üregben, amelyet kibővít.

A vándorpatkány által viszonylag nagy gyorsasággal kiásott járatok a földfelszín alatt haladnak 25-40 centiméter mélyen. A földalatti járatok kitáguló részben van a tulajdonképpeni fészek. A patkány által készített alagút egyik kijárata minden esetben a telken található gazdasági- vagy más típusú épület közvetlen közelében fut ki a felszínre. A másik járat konkrétan az épületbe vezet, míg a többi a szabadba nyílik. A patkányjáratokat tehát legkönnyebben a falak, csővezetékek, kerítések, térbetonok, bokrok és hulladékalmok mellett és alatt találhatjuk meg.

Kevesen tudják, de a vándorpatkány fészkének legalább 2, de nem ritka esetben 3-4 kijárata is van. A nyílt területeken gyorsan keresztülszalad. A vándorpatkányok életmódjával foglalkozó biológusok kutatásai szerint, amikor a járatok már megtelnek a patkány által behurcolt hulladékokkal, nemes egyszerűséggel elhagyja azt és újat épít.
A fertőzöttség első, egyik leggyakrabban felismerhető jele a patkányürülék jelenléte. A patkányürülék a táplálkozási hely és a fészek közelében fordul elő legnagyobb mennyiségben. Jó, ha észbe véssük: amennyiben eltérő méretű ürüléket tapasztalunk, az bizony már a szaporodás beindulását, a fiatal patkányok jelenlétét is jelzi. Mindenképpen megtelepült kolónia van a közelben.

További árulkodó jel lehet a vándorpatkányok rágásnyomának jelenléte, metszőfogukat ugyanis folyamatosan koptatniuk kell. Ebből persze az is következik, hogy a patkány az állandó rágási kényszere miatt nagyságrendekkel több kárt okoz, illetve tesz tönkre táplálékot a környezetében, mint amennyi egyébként számára az életben maradáshoz és a fajfenntartáshoz elegendő lenne.

A vándorpatkány rendkívül intelligens rágcsáló. Folyamatosan gyanakvó természetéből adódóan az élelemhez, illetve a kihelyezett csalétekhez napokig nem nyúl hozzá. Az ételből első ízben a klán idősebb tagja eszik. Ha az egyeddel semmi nem történik, csak azután fogyaszt a kolónia többi tagja. A vándorpatkány döntően a kevert táplálékot szereti, élelmének jelentős részét főleg hulladékból fedezi. Amennyiben módja van, válogat. Mindenekelőtt az 55-65 % nedvességet tartalmazó táplálékot keresi, ám ha ilyet nem talál a száraz élelmet is elfogyasztja. Igaz, az ilyen körülmények között vízigénye is növekszik. Az éhezést és a szomjúságot igen rosszul tűri, víz nélkül napok alatt elpusztul. Ha éhezik, nem ritkán ivadékait, esetleg a kolónia megbetegedett egyedeit is felfalja.

Hogyan vegyük fel ellenük a harcot?

A vándorpatkányok elleni védekezésnél a szakemberek szerint a hangsúlyt a biológiai megoldásokra, illetve ha egy mód van rá, a megelőzésre kell fektetni. Környezetünk alakításával mi magunk is rendkívül sokat tehetünk annak érdekében, hogy telkünk, szűkebb lakókörnyezetünk „patkánymentes övezet” legyen. A tapasztalatok azt mutatják, hogy patkányirtásnál a „csináld magad mozgalom” különböző praktikái az esetek 85-90%-ában egyáltalán nem vezetnek eredményre.

Bár a kereskedelemben rágcsálóirtószerek széles spektruma kapható, a patkányok elleni harcban ezekkel a legtöbbször bizony alulmaradunk. Utaltunk már arra ugyanis, hogy a vándorpatkány rendkívül gyanakvó természetű, ebből adódóan a csapdák felhasználása patkányok ellen korlátozott.

Mivel a vándorpatkányok elleni védekezés kizárólag az életmódjuk, mozgásuk, viselkedésük és táplálkozási szokásaik illetve biológiájuk ismeretében képzelhető el hatékonyan, patkánykolónia felfedezése esetén, ha tehetjük forduljunk szakemberhez. A rágcsálóirtásban többnyire gyakorlatilag ugyanazokat a mérgezett, véralvadásgátló-szert is tartalmazó anyagok kerülnek alkalmazásra, mint amint egerek ellen is használnak. Patkányirtás során minden esetben zárható, számozott szerelvényekben helyezik ki a csalétket, térképen jelölve annak elhelyezkedését. Egy biztos: a patkányok elleni védekezést a felbukkanásukkor azonnal meg kell kezdeni.

Egy gyors kérdésre mindig van időnk!

Mihez szeretne most kezdeni?



BOGÁR-ELŐREJELZŐ:

Szeretné tudni, hogy az ön lakhelyén éppen milyen rovar van jobban elszaporodva? Milyen rovar megjelenésére lehet számítani?
Iratkozzon fel riasztó szolgáltatásunkra, és potenciális veszély függvényében küldjük a riasztást, és persze a hozzá kapcsolódó hasznos infókat.
Ügyfélszolgálatunk szívesen segít
36 1 338 3737
Lefedettségi térkép: Budapest +35 km (Egyes szolgáltatásaink a Balatonon is)

Abatox Kft. 1085 Budapest, József krt. 65.
A tartalom teljes szerzői jogvédelem alatt áll. Részben, vagy egészben történő másolása csak előzetes engedéllyel lehetséges.