A harmadik hullám ellenére cégünk továbbra is működik, és maximális biztonsági előírások mellett dolgozik. Cipővédőt, maszkot, tiszta kesztyűt hordanak kollégáink. Cégünknél továbbra sem volt még pozitív eset. Hatósági karanténban lévő ingatlanba nem megyünk. 2021.03.18.

Vándorpatkány

Vándorpatkány

A házi patkánynál méretét tekintve nagyobb. A faj kifejlett hímje 300-350 grammos is lehet, sőt ettől nagyobb egyedek is előfordulhatnak. A vándorpatkány teste 20–28, farka 17–23 centiméter. A faj szőre a hátán barnás, illetve olykor sárgásszürke, a hasán és a lábán inkább a fehér felé hajló.
A házi patkánynál méretét tekintve nagyobb, sokkalta erőszakosabb – így előbbit Magyarországról kis túlzással szinte teljesen kiszorító – vándorpatkány a 17-18. század fordulóján jelent meg először Európában. A szóban forgó rágcsálófaj Közép-Ázsiából, a Kaszpi-tenger környékéről terjedt el, Európában először Norvégiában jegyezték fel megjelenését.

A faj kifejlett hímje 300-350 grammos is lehet, sőt ettől nagyobb egyedek is előfordulhatnak. A vándorpatkány teste 20–28, farka 17–23 centiméter. A faj szőre a hátán barnás, illetve olykor sárgásszürke, a hasán és a lábán inkább a fehér felé hajló. A vándorpatkány farka hengeres, további ismertetőjegye, hogy hátrafelé vékonyodik. Farkának hosszúsága a testével megegyező hosszúságú. Füle előrehajtva a szem hátsó szögletéig ér.

A vándorpatkány a szó szoros értelmében mindenevő. Nemcsak növényi táplálékkal él, hanem rovarokat, sőt kisebb gerinceseket is szívesen fogyaszt.

Micsoda szemtelenség

A vándorpatkány óvatossága, intelligenciája nagyfokú szemtelenséggel párosul. Kikezdi az alvó ló patáját, belerág az élő hízósertés érzéketlen szalonnájába, megfogja és éjszakáról-éjszakára elhordja a napos csibét- és kacsát, lopja a tojást, nem mellesleg kiválóm úszóként a halastavakban tenyésztett halivadékokban is rendkívül nagy kárt tehet. Utóbbiakon túl, mindent megrágva, fertőző ürülékével szennyezve gyakorlatilag ugyanazokat a betegségeket terjeszti, mint kisebb rokona, a házi patkány.

Spirochaeták és herpesz vírusok állandó rezervoárjai lehetnek, vagy mint mechanikus vektorok, a csírák fizikai terjedését teszik lehetővé a háziállatok talpán, esetleg szőrzetükön.

Előhelye, életmódja

A vándorpatkány alapvetően éjszakai életmódot él, de ahol nem üldözik, illetve ennek részint egyenes következményeként túlszaporodik, nappal is tevékenykedik. A házi patkányhoz hasonlóan rokoni klánokban birtokolja az élőhelyét, ám rokonával ellentétben sokkalta kevésbé kedveli a magas élőhelyeket.

A vándorpatkány inkább a talajszinten vagy földalatti járatokban érzi jól magát. Fontos tudni azt is, hogy a természetes élőhelyeken és a lakott területeken élő vándorpatkányok életmódja hazánkban és Európában eltérő. A nagyvárosok csatornahálózatai ideális feltételeket nyújtanak számára, ám utóbbin túl városi épületeken belül felhalmozott, illetve már egy jó ideje nem mozgatott, egy helyen tárolt anyagok – lomok, törmelékek, téglarakások, fa- és építőanyagok – között is fészket rak.

A városok közelében nyári időszakban nem ritkán a folyópartokon, gyakran a gátak környékén ütnek tanyát. Természetes ellenségei a ragadozó emlősök és madarak, igaz ezek a városokban élő népességeit nem veszélyeztetik. Ott a természet „vág” időnként rendet közöttük. A hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadékkal megtelő városi csatornákban mindig nagyszámú vándorpatkány pusztul el. A városokban és a falvakban megjelenő vándorpatkány többnyire az ember által kidobott élelmiszerhulladékkal és az őt körülvevő környezetében élő háziállatok takarmánykészletén élősködik.

Kedvenc fészkelő helyei

A szóban forgó faj az emberi környezetben, mindenekelőtt a „kevésbé mozgatott” telekrészek fával, esetleg különböző építőanyagokkal borított területeinek földalatti lyukaiban, épületek félreeső részein él. A vándorpatkány kivételesen jól tájékozódik, az egyszer már bejárt útvonalat szó szerint élete végéig megjegyzi.

Tájékozódásában kiváló szaglása mellett a visszhang is segíti, kifinomult hallószerveinek segítségével még az emberi beszéd árnyalatait is képes megjegyezni. Elképesztően jó atléta, akár 180 centimétert is ugrik, sőt 8-10 órát képes úszni egyhuzamban. Hihetetlennek tűnik, mégis igaz, 10 másodpercen belül futja a 100 métert!

Rendszerint ott érzik jól magukat, ahol a közelben elegendő táplálék áll rendelkezésre és a hőmérséklet is megfelelő. A vándorpatkány a kifejezetten nedves, hűvös és a sötét viszonyokat kedveli. Leginkább az épületek közvetlen közelében, földlyukakban él. A vándorpatkány az esetek túlnyomó többségében a fészkét közvetlenül az épület alá, védett helyen alakítja ki, de gyakran telepszik meg kész üregben, amelyet kibővít.

A vándorpatkány által viszonylag nagy gyorsasággal kiásott járatok a földfelszín alatt haladnak 25-40 centiméter mélyen. A földalatti járatok kitáguló részben van a tulajdonképpeni fészek. A patkány által készített alagút egyik kijárata minden esetben a telken található gazdasági- vagy más típusú épület közvetlen közelében fut ki a felszínre. A másik járat konkrétan az épületbe vezet, míg a többi a szabadba nyílik. A patkányjáratokat tehát legkönnyebben a falak, csővezetékek, kerítések, térbetonok, bokrok és hulladékalmok mellett és alatt találhatjuk meg.

Kevesen tudják, de a vándorpatkány fészkének legalább 2, de nem ritka esetben 3-4 kijárata is van. A nyílt területeken gyorsan keresztülszalad. A vándorpatkányok életmódjával foglalkozó biológusok kutatásai szerint, amikor a járatok már megtelnek a patkány által behurcolt hulladékokkal, nemes egyszerűséggel elhagyja azt és újat épít.
A fertőzöttség első, egyik leggyakrabban felismerhető jele a patkányürülék jelenléte. A patkányürülék a táplálkozási hely és a fészek közelében fordul elő legnagyobb mennyiségben. Jó, ha észbe véssük: amennyiben eltérő méretű ürüléket tapasztalunk, az bizony már a szaporodás beindulását, a fiatal patkányok jelenlétét is jelzi. Mindenképpen megtelepült kolónia van a közelben.

További árulkodó jel lehet a vándorpatkányok rágásnyomának jelenléte, metszőfogukat ugyanis folyamatosan koptatniuk kell. Ebből persze az is következik, hogy a patkány az állandó rágási kényszere miatt nagyságrendekkel több kárt okoz, illetve tesz tönkre táplálékot a környezetében, mint amennyi egyébként számára az életben maradáshoz és a fajfenntartáshoz elegendő lenne.

A vándorpatkány rendkívül intelligens rágcsáló. Folyamatosan gyanakvó természetéből adódóan az élelemhez, illetve a kihelyezett csalétekhez napokig nem nyúl hozzá. Az ételből első ízben a klán idősebb tagja eszik. Ha az egyeddel semmi nem történik, csak azután fogyaszt a kolónia többi tagja. A vándorpatkány döntően a kevert táplálékot szereti, élelmének jelentős részét főleg hulladékból fedezi. Amennyiben módja van, válogat. Mindenekelőtt az 55-65 % nedvességet tartalmazó táplálékot keresi, ám ha ilyet nem talál a száraz élelmet is elfogyasztja. Igaz, az ilyen körülmények között vízigénye is növekszik. Az éhezést és a szomjúságot igen rosszul tűri, víz nélkül napok alatt elpusztul. Ha éhezik, nem ritkán ivadékait, esetleg a kolónia megbetegedett egyedeit is felfalja.

Hogyan vegyük fel ellenük a harcot?

A vándorpatkányok elleni védekezésnél a szakemberek szerint a hangsúlyt a biológiai megoldásokra, illetve ha egy mód van rá, a megelőzésre kell fektetni. Környezetünk alakításával mi magunk is rendkívül sokat tehetünk annak érdekében, hogy telkünk, szűkebb lakókörnyezetünk „patkánymentes övezet” legyen. A tapasztalatok azt mutatják, hogy patkányirtásnál a „csináld magad mozgalom” különböző praktikái az esetek 85-90%-ában egyáltalán nem vezetnek eredményre.

Bár a kereskedelemben rágcsálóirtószerek széles spektruma kapható, a patkányok elleni harcban ezekkel a legtöbbször bizony alulmaradunk. Utaltunk már arra ugyanis, hogy a vándorpatkány rendkívül gyanakvó természetű, ebből adódóan a csapdák felhasználása patkányok ellen korlátozott.

Mivel a vándorpatkányok elleni védekezés kizárólag az életmódjuk, mozgásuk, viselkedésük és táplálkozási szokásaik illetve biológiájuk ismeretében képzelhető el hatékonyan, patkánykolónia felfedezése esetén, ha tehetjük forduljunk szakemberhez. A rágcsálóirtásban többnyire gyakorlatilag ugyanazokat a mérgezett, véralvadásgátló-szert is tartalmazó anyagok kerülnek alkalmazásra, mint amint egerek ellen is használnak. Patkányirtás során minden esetben zárható, számozott szerelvényekben helyezik ki a csalétket, térképen jelölve annak elhelyezkedését. Egy biztos: a patkányok elleni védekezést a felbukkanásukkor azonnal meg kell kezdeni.

Egy gyors kérdésre mindig van időnk!

Mihez szeretne most kezdeni?


Ügyfélszolgálatunk szívesen segít
(H-P: 8 - 19, SZ: 8 - 16)
36 1 338 3737
Lefedettségi térkép: Budapest +35 km (Egyes szolgáltatásaink a Balatonon is)

Abatox Kft. 1085 Budapest, József krt. 65.
A tartalom teljes szerzői jogvédelem alatt áll. Részben, vagy egészben történő másolása csak előzetes engedéllyel lehetséges.