Dohánybogár (Lasioderma serricorne)

A dohánybogár a rovarok osztályának bogarak rendjébe, utóbbin belül is az álszúfélék családjába tartozó faj. Bár az álszuvak családjába tartozó bogarak első ránézésre a szúbogarakra emlékeztetnek, fejük nem ormányszerű, csápjuk nem bunkós, hanem 3 végíze többnyire meghosszabbodott, fűrészes, vagy fogazott. Míg közülük egyes fajok a szabadban találhatók, bizonyos fajaik kifejezetten raktári kártevőnek számítanak. A dohánybogár utóbbiak közé tartozik.

A dohánybogár morfológiája

A dohánybogár (más néven kis dohánybogár) imágója egy nagyságrendileg 2-4 mm nagyságú, vörösesbarna színű, finoman szőrözött bogár. A dohánybogarak imágói fejüket jellegzetesen a testük alá hajtva tartják, ezért majdnem félgömbszerűnek, illetve tojás formájúnak látszanak.

Csápja nem bunkós, nincs ostora, enyhén fogazott, így az álszúfélék családjában egy meglehetősen egyszerű csáppal rendelkező faj. A nyakpajzs széle lehajló, szőrzete igen egyszerű és hátrafelé simuló. A faj további ismertetőjegye, hogy szárnyai szabálytalanul pontozottak, nyugalmi helyzetben fejét és lábait behúzva elpusztultnak tetteti magát.

A dohánybogár petéje 0,2-0,3 mm nagyságú, tojás alakú és gyöngy fehér színű képződmény. Lárvája kifejlett állapotban akár a 4 mm-es nagyságot is elérheti, színe szürkés és sárgásfehér. Pajorszerű nagy barna fejjel rendelkezik, teste nagyjából egyenletes vastagságú, sűrű, hosszabb szőrökkel fedett, amelyre rendszerint különböző, a lárva környezetében található szennyező anyagok tapadnak. A lárva feje elölnézetben gömb alakú, ugyancsak hosszú szőrökkel fedett, illetve kicsiny barna folttal díszített.

Hogy terjedt el a dohánybogár?

A dohánybogár őshazájaként Dél-Európát, illetve a Közel-Keletet tartják, de korabeli feljegyzések szerint régóta ismert mind Indiában, mind Kínában.

A dohánybogár főleg a trópusokon és a szubtrópusokon gyakori, a melegebb éghajlatú országokból Magyarországra importált dohányáruval érkezett, a feltételezések szerint többször is behurcolták. Régi szaklapok szerint már 1878-ban megtalálták dohányimport szállítmányokban, de 1939-ben és az 1950-es években is regisztráltak dohánybogárral fertőzött importált dohányárut hazánkban.

A hazai dohányraktárakban és tárházakban kényelmesen megél hosszabb-rövidebb ideig, sőt kontinentális éghajlatunk melegebb hónapjaiban a faj szaporodik is.

Életmódja

A faj mindenekelőtt a raktározott nyers vagy feldolgozott dohány kártevője, de utóbbiak mellett képes minden szárított növényi anyagban károsítani legyen szó gyógynövényről, fűszerfélékről, kókuszdióról, földimogyoróról, fügéről, datolyáról, kakaóbabról, gabonáról, lisztről és más egyéb magvakról.

Ártalmas a dohánybogár?

A dohánybogár kárképe mindenekelőtt a dohánybálákban (azok külső szélétől befelé haladva 10-15 cm mélyen), cigarettákon, szivarokon és déligyümölcsökön a jellegzetes apró – nagyjából 1 mm átmérőjű – kerek lyukakról valamint az azokból kikapart ürülékről ismerhető fel.

Szakemberek szerint leggyakrabban a dohány készáruban okoz tetemes minőségi kárt, nemcsak csökkenti kártételével a nyersdohány értékét, de borítóleveleknek is alkalmatlanná teszi.
Érdekes módon a fajjal szennyezett dohányáru ízében, szagában, zamatában nem érezhető változás, de az anyagilag realizálható veszteség a fajnak köszönhetően akár 25% is lehet.

Szaporodás, fejlődés, invázió

A dohánybogárnak Magyarországon meleg helyiségekben akár 2-3 nemzedéke is élhet egyszerre, de fűtött helyiségeink klimatikus viszonyai arra is ideálisak, hogy a faj lárvái és imágói átteleljenek.

Érdekes módon a bogarak viszonylag rövid ideig élnek, durván 6 hetes életciklusuk alatt táplálékra sem nagyon van szükségük. A peterakáshoz minimálisan 20 Celsius fokra van szükség, egy nőstény 20-30 petét rak le egyszerre, de megfigyeltek már csaknem 100 petét lerakó egyedeket is.

A kikelő lárvák nagyon szívósak, sokat mozognak és ha táplálék után kutatnak, képesek nagyobb távolságok megtételére is. 26-29 Celsius fokon fejlődnek a legjobban. A tápanyagokban kis járatokat készítenek és kifejlődve itt a táplálékukból készített kis gubókban bábozódnak be.

Fejlődésük persze nagymértékben függ a hőmérséklettől, a helyiség páratartalmától és persze a táplálék minőségétől. A fejődés alsó határa 20 Celsius, felső határa 38 Celsius. 40% páratartalom esetén a lárvák már elpusztulnak. A hideg iránt kifejezetten érzékenyek, kísérletek igazolták, hogy tartós 2 Celsius fokon 16 napig képesek a túlélésre.

A dohánybogár irtása lakásban

Amennyiben dohánybogár üti fel a fejét egy lakásban, a legfontosabb lépés a potenciálisan fertőzött növényi anyagok(élelmiszerek, magvak, fűszerek stb.) átvizsgálása és a fertőzött élelmiszer elzárása vagy kidobása mivel dohánybogár lárvák a tápanyagokban kis járatokat készítenek és kifejlődve itt a táplálékukból készített kis gubókban bábozódnak be.

Amikor nyilvánvalóvá válik, hogy dohánybogár van a lakásban, fontos hogy az ember tüzetesen átnézze az élelmiszereket. Minden bontott, bontatlan csomagolást egyaránt át kell nézni, ugyanis a dohánybogár berághatja magát más élelmiszerekbe is, függetlenül attól, hogy sikerült megtalálni a fő forrásukat.

Minden száraz árut tüzetesen át kell nézni. Tésztát, teafiltereket, lisztet, búzadarát, hüvelyes élelmiszereket. A fertőzöttet feltétlenül meg kell semmisíteni. Nem elég egyszerűen csak a kukába kidobni. Az élelmiszer lefagyasztása, felforralása megszünteti az ártalmat, így utána már a kukába is dobhatóak ezek a dolgok.

A száraz áruk jól záródó műanyag tupperben történő tárolása, és időszakos átnézésével egyszerűen kordában tartható egy esetleges dohánybogár invázió. A vegyszeres kezelésre a legritkább esetben van szükség. A kifejlett példányok elpusztításával, a fertőzött élelmiszer megszüntetésével, valamint a meglévőek gondos elzárásával ez a probléma rövid idő alatt meg fog szűnni.

A fertőzött terület gyakori szellőztetése illetve a páratartalom csökkentése javasolt.